Szeptember 27-től nincs kiskapu: mit szabad még zöldnek nevezni?

A szabályozás részletei

A következőkben bemutatjuk a szabályozás részleteit a vonatkozó jogszabályhelyekkel a Bizottság értelmező kérdés-válasz dokumentumának (Bizottsági Q&A) segítségével. 

 

Az EmpCo alapjai: uniós keretek és hazai jogharmonizáció

Az „EmpCo” (Empowering Consumers for the Green Transition) az (EU) 2024/825 irányelv elterjedt elnevezése. Az irányelvet 2024. február 28-án fogadták el, a tagállamoknak 2026. március 27-ig kellett átültetniük a helyi szabályozásba, az irányelv alkalmazása pedig 2026. szeptember 27-től kötelező az EU teljes piacán. Az EmpCo nem egy teljesen új keretszabályozás, hanem két meglévő uniós irányelvet módosít és szigorít célzottan:

• Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok (UCPD): Új fogalmakat vezet be, és 12 új tényállással bővíti a mérlegelés nélkül jogellenes „feketelistát”. Ezt a hazai szabályozásba a 2025. évi XCIV. törvény ültette át a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénybe (Fttv.).
• Fogyasztói tájékoztatás (CRD): Új szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségeket ír elő a kellékszavatosságról, a tartóssági jótállásról, a javíthatóságról és a szoftverfrissítésekről. Ezt a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletnek a 116/2026. (VII. 30.) Korm. rendelettel megállapított módosításai ültették át.

A szigorítás oka, hogy az Európai Bizottság 2020-as felmérése szerint az EU-ban vizsgált környezeti állítások 53,3%-a homályos, pontatlan vagy megalapozatlan volt, 40%-ukat pedig nem támasztották alá megfelelően. Itthon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2022 és 2024 között lefolytatott piacelemzése szerint a fenntartható tartalmú reklámok mintegy 40%-a kizárólag a környezettudatos márkakép építésére fókuszált, az ELTE-vel közösen végzett, 2000 fős kísérlet szerint pedig a fogyasztók jelentős része tévesen értelmezi a zöld állításokat.

Nincs türelmi idő – és a régi készletekre sincs kivétel

A GVH 2026. szeptember 8-i közleménye egyértelművé tette: mivel a hazai átültető törvény 2025. december 16-i kihirdetése óta több mint kilenc hónap állt a vállalkozások rendelkezésére, szeptember 27-től nem lesz türelmi idő, és a „feketelistás” tényállásoknál a hatóság nem mérlegel.

A hazai átültető törvény eredetileg mentesítette volna a 2026. szeptember 27. előtt jogszerűen legyártott és becsomagolt termékeket az új szabályok alól. Az Országgyűlés azonban 2026. szeptember 15-én elfogadta, és szeptember 18-án kihirdette a 2026. évi LIV. törvényt, amely alapján ez a rendelkezés nem lép hatályba. Magyarországon így a meglévő készletekre sincs jogszabályi kivétel: az új szabályok a korábban legyártott termékek csomagolására is vonatkoznak.

Jó hír ugyanakkor, hogy a már legyártott vagy polcra helyezett készletek esetében, a Bizottság Q&A dokumentuma szerint a nem megfelelő csomagolási állítások felülragasztással (például a problémás szlogen felülmatricázásával) vagy eladótéri kiegészítő tájékoztatással is kezelhetők. A hatóságok értékelésükben figyelembe vehetik, hogy a vállalkozás észszerű és arányos erőfeszítést tett-e a megfelelésre. Megítélésünk szerint azonban a digitális felületeken (webshop, közösségi média) – ahol a tartalom módosítása nem ütközik fizikai akadályba-, a hatóságok nem fognak mozgásteret adni, ott azonnali és hiánytalan megfelelés szükséges.

Mit tilt konkrétan az EmpCo?

Az Fttv. mellékletének új, 36–47. pontjában szereplő gyakorlatok minden körülmények között tilosak. A hatóság nem mérlegel, és nem kell bizonyítania a megtévesztést: elegendő, ha a tényállási elemek megvalósulnak. A zöld állítások közvetlen magját öt tényállás (a 36–40. pontok) alkotja, amelyek közül a négy legfontosabb:

• Nem tanúsított fenntarthatósági címke: Saját címke csak akkor használható, ha tanúsítási rendszeren alapul: a rendszer átlátható és megkülönböztetésmentes feltételekkel minden vállalkozás előtt nyitott, és a megfelelést független harmadik fél ellenőrzi. A rendszer tulajdonosa maga a vállalkozás is lehet, az ellenőrzőnek azonban tőle elkülönült jogi személynek kell lennie.
• Általános környezeti állítás: A „környezetbarát”, „öko” vagy „zöld” jelző önmagában csak akkor használható, ha a vállalkozás igazolni tudja az elismerten kiváló környezetvédelmi teljesítményt: EU Ökocímkét, hivatalosan elismert EN ISO 14024 I. típusú ökocímkét, vagy más uniós jogszabály szerinti legjobb teljesítményt (pl. energiacímke alapján). Nem minősül általános állításnak, ha a pontosítás ugyanazon a felületen – ugyanabban a hirdetésben, a csomagoláson vagy a termékoldalon – egyértelműen és jól láthatóan megjelenik.
• Rész helyett egész: Tilos a teljes termékre vagy a vállalkozás egész tevékenységére vonatkozó környezeti állítás, ha az csak a termék egy részére vagy egy konkrét tevékenységre igaz.
• Kompenzáción alapuló semlegesség: Tilos kibocsátás-kompenzáció (offsetting) alapján azt állítani, hogy a termék üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, csökkentett vagy pozitív hatású. A tilalom termékszintű, a klímaprojektek támogatása azonban átláthatóan kommunikálható.

A jogszabály 40. pontja tiltja, hogy a vállalkozás az adott termékkategória valamennyi termékére kötelező jogszabályi követelményeket a kínálata megkülönböztető jegyeként mutassa be. A 41–47. pont a korai elavulás ellen lép fel: tilos többek között elhallgatni egy szoftverfrissítés negatív hatását, valótlan tartóssági vagy javíthatósági állítást tenni, illetve a fogyóeszközök műszakilag indokoltnál korábbi cseréjére ösztönözni.

Eseti mérlegelés alá esik a jövőbeli környezeti vállalás (például „2030-ra nettó zéró”): megtévesztő lehet, ha mögötte nincs nyilvános, mérhető, időhöz kötött végrehajtási terv és rendszeres, független szakértői ellenőrzés. Megtévesztő lehet az irreleváns előnyök reklámozása is, például a „gluténmentes ásványvíz”.

Két fontos kivétel: Az uniós ökológiai tanúsítású élelmiszereken a „bio” és az „öko” továbbra is használható, mert ezek használatát különös szabályként az (EU) 2018/848 rendelet rendezi. Az EU Ökocímke viszont nem mentesít a CLP-rendelet alól: a veszélyesként osztályozott keverékek (például egyes tisztítószerek, festékek) címkéjén és csomagolásán nem szerepelhet a „nem mérgező”, „nem szennyező”, „ökológiai” vagy más, a veszélytelenséget sugalló kifejezés.

Ki ellenőriz, és mi a tét?

Általános hatáskörben a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (Hatóság) jár el, azonban, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, akkor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az illetékes. 

A bizonyítási teher a vállalkozásé: a Hatóság felhívására igazolnia kell tényállításai valóságát, ellenkező esetben azokat valótlannak kell tekinteni (Fttv. 14. §). Ezért a teljes bizonyítékbázist (claims dossier) nem a vizsgálatkor, hanem már a kampány vagy az értékesítés indításakor készenlétbe kell helyezni. A felelősség akkor is a vállalkozásé, ha a kommunikációt ügynökség vagy influenszer valósítja meg, és álláspontunk szerint a kereskedő a beszállítótól készen kapott állításokért is közvetlenül felelhet.

A GVH a vállalkozás (vagy cégcsoport) előző évi nettó árbevételének akár 13%-áig terjedő bírságot szabhat ki. A Hatóság bírsága nagyobb vállalkozásoknál főszabályként az árbevétel legfeljebb 5%-a (legfeljebb 650 millió forint), a fogyasztók széles körét érintő súlyos jogsértésnél akár 3 milliárd forint, a határokon átnyúló ügyekben a felső határ legalább az árbevétel 4%-a, illetve 2 millió euró lehet. Ehhez jön a nyilvános elmarasztalás okozta reputációs kár.

Összefoglalva

Az EmpCo nem hallgatásra kényszerít, hanem pontosságra: a konkrét, mérhető és igazolt környezeti eredmények továbbra is kommunikálhatók, csak a bizonyítéknak meg kell előznie az állítást. A szabályok horizontálisak, türelmi idő nincs, és a bizonyítás terhe a vállalkozásé. Azok a cégek, amelyek valódi, igazolható környezeti teljesítményt tudnak felmutatni, a szigorítást érdemi versenyelőnnyé fordíthatják. Ehhez azonban a megfelelést nem egyszeri feladatként, hanem folyamatos belső működési rendként kell kezelni.